Végrendelet közjegyző előtt: letétbe helyezés és a VONY rendszer

Az ember életében eljön az a pillanat, amikor szeretne felelősen gondoskodni arról, hogy vagyonáról halála után a saját megfontolt akarata szerint intézkedjenek. A Polgári Törvénykönyv (Ptk. Hetedik könyv: Öröklési jog) alapján az örökhagyó halála esetére vagyonáról végintézkedéssel szabadon rendelkezhet (Ptk. 7:10. §): eldöntheti, kire hagyja ingó és ingatlan vagyonát, kit nevez meg helyettes örökösként, vagy milyen hagyományt és meghagyást rendel – a kötelesrészre jogosultak igényeinek tiszteletben tartásával.

A gyakorlatban azonban sok otthon megírt végrendelet utólag alaki hibák miatt érvénytelennek bizonyul, vagy nem kerül elő a hagyatéki eljárásban. Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen biztonságot nyújt a közjegyző előtt tett végrendelet és a letétbe helyezés, milyen alaki szabályok vonatkoznak az egyes formákra, valamint hogyan segíti a végrendelkező akaratának érvényesülését a Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY).

1. Otthoni magánvégrendeletek és a leggyakoribb buktatók

A Ptk. 7:17. §-a szerint az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból akkor érvényes, ha készítésének ideje kitűnik az okiratból, és a végrendelkező:

• Saját kezűleg írt végrendelet (holográf végrendelet): az okirat teljes szövegét az elejétől a végéig saját kézírásával írja és aláírja. Ebben az esetben tanúkra nincs szükség. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
• Más által írt végrendelet (allográf végrendelet): a géppel vagy más személy által írt okiratot két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy korábbi aláírását két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják a végrendeletet.
• Közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet: a saját kezűleg vagy más által írt végrendeletet aláírja, és azt – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi a közjegyzőnél.

Miért támadják meg oly gyakran az otthoni végrendeleteket?

Az otthoni magánvégrendeletekkel kapcsolatos viták jellemzően alaki vagy tartalmi hibákból erednek. A leggyakoribb hiányosságok:

• Hiányzó vagy pontatlan keltezés: Ha a végrendelet készítésének ideje nem tűnik ki az okiratból, a végrendelet alakilag érvénytelen (Ptk. 7:17. § (1) bek.). Több végrendelet esetén a keltezésből derül ki az is, melyik a későbbi.
• A lapok számozásának hiánya: A több különálló lapból álló végrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el; más által írt végrendeletnél emellett minden lapot a végrendelkezőnek és – ha szükséges – mindkét tanúnak alá kell írnia (Ptk. 7:17. § (2)–(3) bek.).
• Tanúnak szóló juttatás: A Ptk. 7:19. §-a szerint érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta, vagy ha az érintett tanún kívül még két tanú közreműködött.
• A tanúk együttes jelenlétének hiánya: Ha a tanúk utólag, külön-külön írják alá az okiratot anélkül, hogy a végrendelkező előttük, együttes jelenlétükben aláírta vagy sajátjának ismerte volna el az aláírást, az okirat alakilag érvénytelen.
• Végrendelkezési képesség utólagos vitatása: A törvényes örökösök gyakran azzal támadják a végrendeletet, hogy az elhunyt a megírásakor már nem volt szellemi képességei birtokában, vagy belátási képessége korlátozott volt.

2. A közvégrendelet (közjegyző előtt tett végrendelet)

A legmagasabb szintű alaki biztonságot a közjegyző által közokiratba foglalt közvégrendelet jelenti (Ptk. 7:14. §). Alaki érvényességére a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályok irányadók.

Hogyan zajlik a közjegyzői végrendelkezés?

1. Előzetes egyeztetés és tájékoztatás: A végrendelkező megbeszéli a közjegyzővel a vagyoni elképzeléseit. A közjegyző pártatlanul tájékoztat a kötelesrészre jogosultak köréről (leszármazók, házastárs, szülők – Ptk. 7:75. §), a kitagadás törvényi okairól, valamint a helyettes örökös és a hagyomány rendelésének lehetőségéről.
2. A személyazonosság, az ügyleti képesség és a végakarat vizsgálata: A közjegyző meggyőződik a végrendelkező személyazonosságáról, ügyleti képességéről és szándékáról (Kjtv. 120. §); a végrendelkezőnek végakaratát személyesen kell kijelentenie a közjegyző előtt (Kjtv. 133. §). Ha a közjegyző aggályos körülményt észlel, köteles erre a fél figyelmét felhívni és azt az okiratban feltüntetni (Kjtv. 3. §). A közvégrendelet ezért nehezebben támadható, de megtámadása nincs kizárva.
3. Okirat felolvasása és aláírása: A közjegyző elkészíti az okiratot, és azt a végrendelkező előtt felolvassa – végrendeletnél a felolvasás nem mellőzhető (Kjtv. 120. §) –, majd az okiratot aláírják. Öröklési jogi ügyleti okirat kizárólag papíralapon készíthető (Kjtv. 111. § (7) bek.).
4. Tanúk nélküli érvényesség: A közvégrendelethez alapesetben nincs szükség tanúkra. Két ügyleti tanú közreműködése akkor szükséges, ha a végrendelkező írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen, vak, nem érti az okirat nyelvét, vagy ha maga kéri a tanúk bevonását (Kjtv. 124. §).

A közvégrendelet gyakorlatilag kizárja az olyan alaki hibákat, mint a keltezés vagy a lapszámozás hiánya. Bizonyos személyek csak közvégrendeletet tehetnek érvényesen: a korlátozottan cselekvőképes kiskorú kizárólag közvégrendelettel végrendelkezhet, aki pedig vak, írástudatlan, illetve olvasásra vagy nevének aláírására képtelen, írásban kizárólag közvégrendeletet tehet (Ptk. 7:14. § (4)–(5) bek.).

3. Írásbeli magánvégrendelet letétbe helyezése

Előfordulhat, hogy valaki maga szeretné megfogalmazni vagy gépelni a végrendeletét, de szeretné, ha a dokumentum biztonságban lenne, és előkerülne a halála után.

Erre szolgál az írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezése (Kjtv. 161/A–161/B. §).

A letétbe helyezés során a végrendelkező a végrendeletét személyesen, nyíltan vagy a közjegyző által borítékba zárva adja át a közjegyzőnek, azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. Az aláírt és keltezett, végrendeletként letétbe helyezett magánvégrendelet tanúk nélkül is alakilag érvényes (Ptk. 7:17. § (1) bek. c) pont). A közjegyző a letételről jegyzőkönyvet készít, az okiratot elzárva őrzi, és a letétbe helyezés tényét 72 órán belül bevezeti a VONY-ba.

A letétbe helyezett végrendeletet a végrendelkező életében bármikor, személyesen eljárva visszaveheti. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet a visszavétellel hatályát veszti (Ptk. 7:44. §).

4. A Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett VONY az okiratba foglalt és a letétbe helyezett végintézkedések adatainak központi, elektronikus nyilvántartása, amelyre vonatkozó szabályokat a 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet tartalmazza.

Mit tartalmaz és hogyan működik a VONY?

• Adattartalom: A VONY nem a végrendelet szövegét őrzi, hanem a végintézkedés tényét: a végintézkedő természetes személyazonosító adatait, az okiratot készítő vagy letétbe vevő közjegyző nevét és székhelyét, azt, hogy az okiratot ő készítette vagy nála helyezték letétbe, valamint az okirat keltét és ügyszámát.
• Kötelező bejegyzés: A közjegyző az általa készített végintézkedést, valamint a nála letett végrendeletet és annak visszavételét köteles a VONY-ba bevezetni (Kjtv. 161/B. § (4) bek.). Ügyvéd által készített végintézkedés a végintézkedő írásbeli hozzájárulásával jegyezhető be.
• Korlátozott hozzáférés: A nyilvántartásból csak a jogszabályban meghatározott személyek kérhetnek adatot: az eljáró közjegyzők, a végintézkedő kérelmére a saját adatai tekintetében bármely közjegyző, valamint a MOKK – többek között bíróság vagy nyomozó hatóság törvényben meghatározott feladatához (4/2009. IRM rendelet 17. §). Hozzátartozók vagy más magánszemélyek a végrendelkező életében nem kaphatnak felvilágosítást.
• Kötelező lekérdezés halál esetén: A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző köteles elektronikus úton megkeresni a VONY-ot az örökhagyó esetleges végrendelete iránt (Hetv. 43. § (3) bek.).

Miért fontos a VONY?

A VONY-ba bejegyzett végintézkedések esetében jelentősen csökken annak a kockázata, hogy:

• A végrendelet a lakásban elvesszen, megsemmisüljön vagy egy költözés során elkeveredjen.
• Egy hátrányos helyzetbe kerülő örökös a végrendeletet eltitkolja vagy megsemmisítse.
• A hagyatéki közjegyző ne szerezzen tudomást az elhunyt végakaratáról.

Amennyiben a VONY lekérdezése során találat van, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző felhívja az okiratot őrző közjegyzőt (vagy ügyvédet) a végintézkedés átadására, és azt a hagyatéki tárgyaláson kihirdeti (Hetv. 46. és 69. §).

Zárásul elmondható: a közvégrendelet és a magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezése jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a végrendelet alaki hiba miatt érvénytelen legyen, vagy ne kerüljön elő a hagyatéki eljárásban.