Melyik ügyben kell közjegyző, és melyikhez fordulj? Útmutató és illetékesség

Amikor egy állampolgár vagy vállalkozás közjegyzői eljárást kíván igénybe venni, az egyik legelső kérdés: melyik közjegyzőhöz kell vagy lehet fordulni? A magyar jogrendszerben a válasz az ügy típusától függ. Bizonyos eljárásokban (például hagyatéki ügyekben) a törvény kötelezően meghatározza az illetékes közjegyzőt, míg más esetekben (például szerződések közokiratba foglalásánál, kölcsön- és bérleti nyilatkozatoknál vagy végrendelkezésnél) a felek az ország bármely közjegyzőjéhez fordulhatnak.

Ebben az útmutatóban áttekintjük a leggyakoribb közjegyzői ügytípusokat, a hozzájuk kapcsolódó illetékességi szabályokat, a közjegyzők által vezetett nyilvántartásokat, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közjegyzőkeresőjének használatát. Ez az oldal független tájékoztató oldal; nem a MOKK vagy bármely közjegyzői iroda szolgáltatása.

1. Összefoglaló táblázat ügytípusok és illetékesség szerint

---

2. Részletes illetékességi szabályok ügytípusonként

A) Hagyatéki eljárás: Törvényi illetékesség

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) értelmében a hagyatéki ügyekben az örökösök nem választhatnak szabadon közjegyzőt. Az eljáró közjegyzőt a Hetv. 4. §-ában rögzített sorrend határozza meg:

1. Örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye: Elsődlegesen az a közjegyző az illetékes, akinek az illetékességi területén az elhunyt utolsó belföldi lakóhelye volt.
2. Utolsó belföldi tartózkodási hely: Lakóhely hiányában az elhunyt utolsó belföldi tartózkodási helye az irányadó.
3. Belföldi elhalálozás helye: Ha az előzőek hiányoznak (például bejelentett lakcímmel nem rendelkező személy esetén), az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye szerinti közjegyző jár el.
4. Hagyatéki vagyon fekvése: Ha az előző pontok egyike sem alkalmazható – például a belföldi lakó- és tartózkodási hellyel nem rendelkező örökhagyó külföldön hunyt el –, a hagyatéki vagyon fekvése szerinti közjegyző az illetékes.
5. MOKK általi kijelölés: Ha ezek alapján sem állapítható meg illetékesség, az öröklésben érdekelt kérelmére a MOKK jelöli ki az eljáró közjegyzőt.

Ha egy székhelyen (a fővárosban: egy működési körzetben) több közjegyző működik, a 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet szerinti havi beosztás alapján az örökhagyó halálának napja dönti el, melyikük jár el.

Hogyan tudható meg az eljáró közjegyző neve? A halálesetet követően az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője felveszi a hagyatéki leltárt. A leltározás lezárása után a jegyző megküldi az iratokat az illetékes közjegyzőnek, aki ezt követően értesíti, illetve megidézi az örökösöket. Az örökösöknek tehát a jegyzői leltározási szakaszban nem kell közjegyzőt keresniük.

B) Közjegyzői okiratok és végrendeletek: Szabad közjegyzőválasztás

A MOKK tájékoztatása szerint közjegyzői okirat-szerkesztési ügyekben az ügyfelek az országban működő bármely közjegyzőhöz fordulhatnak; helyszíni eljárást azonban a közjegyző csak az illetékességi területén folytathat le (Kjtv. 12. § (4) bek.). Ez vonatkozik a kétoldalú megállapodásokra (például adásvételi vagy kölcsönszerződésekre), az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokra (például lakásbérleti kiürítési nyilatkozatra, tartozáselismerésre) és a végrendeletek tételére is.

Az ügyfelek tehát az ország bármelyik településén működő közjegyzői irodához fordulhatnak, függetlenül saját lakóhelyüktől, székhelyüktől vagy az ingatlan fekvésétől. Célszerű olyan irodát választani, amely könnyen megközelíthető, vagy a felek számára megfelelő időpontot és szükség esetén idegen nyelvű ügyintézést tud biztosítani.

C) Fizetési meghagyásos eljárás (FMH)

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) értelmében az FMH eljárás gépi adatfeldolgozással zajlik, és a közjegyző az ország egész területére illetékes.

Ha a hitelező (jogosult) elektronikus úton nyújtja be a kérelmet a MOKK online felületén (https://fmh.mokk.hu), a MOKK rendszere automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban osztja ki az ügyet. Ha a magánszemély hitelező papír alapon vagy szóban kezdeményezi az eljárást, bármelyik közjegyzőnél előterjesztheti kérelmét, és az eljárást az a közjegyző folytatja le, akinél a kérelmet benyújtotta (Fmhtv. 9. §).

---

3. Közjegyzői nyilvántartások és tanúsítványok

A közjegyzők feladata nemcsak az egyedi okiratok elkészítése, hanem a MOKK által működtetett országos nyilvántartások vezetése is.

A) Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (ÉNYNY)

A nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élő, nagykorú párok a közjegyző előtt személyesen tett közös nyilatkozattal kérhetik kapcsolatuk bejegyzését az ÉNYNY-be. A nyilvántartás – az ellenkező bizonyításáig – igazolja, hogy az élettársi kapcsolat a bejegyzés napjától fennáll; visszamenőleges hatályú nyilatkozatra nincs lehetőség. Ez megkönnyíti az élettársi kapcsolat bizonyítását olyan helyzetekben, amikor annak fennállását igazolni kell. Az eljárásra az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közjegyző illetékes.

B) Házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartása (HÉVSZENY)

A házastársak vagy élettársak által kötött vagyonjogi szerződés harmadik személyekkel (például hitelezőkkel, üzletfelekkel) szemben akkor hatályos, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték, vagy ha a felek bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződésről tudott vagy tudnia kellett (Ptk. 4:65. §). A bejegyzést a felek személyesen, közösen kérhetik; erre a szerződést közokiratba foglaló közjegyző, illetve a felek bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közjegyző illetékes. Ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is bejegyeztethető.

C) Hitelbiztosítéki Nyilvántartás (HBNY)

A hitelbiztosítéki nyilvántartás a zálogjogot, valamint a faktorálás, a pénzügyi lízing és a tulajdonjog-fenntartással történő eladás tényét érintő hitelbiztosítéki nyilatkozatokat tartalmazza; 2014. március 15. óta az új, nem ingatlant terhelő zálogjogokat ide kell bejegyezni. A HBNY rendszerében történő regisztrációhoz a felhasználónak azonossági nyilatkozatot kell tennie bármelyik közjegyző előtt. A nyilvántartásba bárki ingyenesen betekinthet a https://hbny.mokk.hu felületen.

D) Ténytanúsítványok és aláírás-hitelesítés

A közjegyző jogosult a jogi jelentőségű tények közhiteles tanúsítására is (Kjtv. 111. és 136. §). Ilyen például:

• Aláírás-hitelesítés: A közjegyző tanúsítja az aláírás valódiságát, vagyis azt, hogy az okiratot a fél előtte írta alá, vagy az aláírást előtte sajátjának ismerte el.
• Okirati másolat hitelesítése: Annak igazolása, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyezik.
• Ténytanúsítvány: Például tanácskozás és határozat (közgyűlés), sorsolás vagy más jogi jelentőségű tény közhiteles rögzítése.

---

4. Mikor van szükség ügyvédre és mikor közjegyzőre?

Gyakori kérdés, hogy egy adott jogi probléma megoldásához ügyvédhez vagy közjegyzőhöz érdemes-e fordulni. A két hivatásrend szerepe alapvetően eltér:

• Az ügyvéd szerepe: Az ügyvéd megbízója érdekeit képviseli. Feladata a megbízó érdekeinek védelme, a jogi stratégia kialakítása, a peres képviselet a bíróság előtt, valamint a felek közötti tárgyalások vitele.
• A közjegyző szerepe: A közjegyző a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújt (Kjtv. 1. §), és részrehajlás nélkül köteles eljárni (Kjtv. 2. §). Feladata a jogviták megelőzése, a felek pártatlan tájékoztatása a joghatásokról, a tények közhiteles tanúsítása és a hatáskörébe utalt nemperes eljárások lefolytatása.

Általános tájékoztatásként:

• Ha a felek között nincs vita, és céljuk a megállapodás közvetlenül végrehajtható közokiratba foglalása (például lakásbérlet, tartozáselismerés, egyezség), erre a közjegyzői okirat szolgál.
• Ha a felek között érdekellentét vagy jogvita van (például öröklési vita, szerződésszegés miatti kártérítési igény), az érdekeik képviseletére ügyvéd vehető igénybe.

---

5. Hogyan találd meg a közjegyzőt?

Ha szeretnél kapcsolatba lépni a területileg illetékes vagy hozzád legközelebb eső közjegyzői irodával, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hivatalos közjegyzőkeresője naprakész adatokat tartalmaz. (Ez a weboldal nem azonos a MOKK keresőjével.)

A MOKK hivatalos közjegyzőkeresője:

A kereső a MOKK weboldaláról érhető el, az alábbi címen: start.mokk.hu/kozjegyzokereso.html

A kereső felületén többek között az alábbi szempontok alapján kereshetsz:

• Település vagy kerület alapján: Megadhatod a várost vagy a fővárosi kerületet a közjegyzői irodák megtalálásához.
• Nyelvi jogosítvány alapján: Ha az okiratot idegen nyelven kell elkészíteni, rákereshetsz a megfelelő nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőkre.
• Lakóhely szerinti illetékesség: Megkeresheted, mely közjegyzők illetékességi területére esik egy adott lakóhely.
• Hagyatéki ügyben eljáró közjegyző: Az örökhagyó utolsó lakóhelye (tartózkodási helye), az elhalálozás helye és ideje alapján a kereső segít beazonosítani a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőt.

Összefoglalásként elmondható: míg a hagyatéki ügyekben a törvény, az elektronikus fizetési meghagyásos ügyekben pedig a MOKK automatizált rendszere határozza meg az eljáró közjegyzőt, addig szerződések, nyilatkozatok és végrendeletek esetén szabadon választhatsz az ország bármely közjegyzői irodája közül.