Fizetési meghagyás (FMH): mikor kötelező, és hogyan zajlik az eljárás?

A lejárt pénzkövetelések érvényesítése során – legyen szó kifizetetlen vállalkozói számláról, meg nem térített magánkölcsönről, bérletidíj-hátralékról vagy vételár-tartozásról – a magyar jogrendszer egy gyors és költségtakarékos nemperes utat biztosít: a fizetési meghagyásos eljárást (FMH). Az eljárást a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) szabályozza.

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozik, és gépi adatfeldolgozással, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett, interneten elérhető országos rendszeren keresztül zajlik (Fmhtv. 1. §). Ebben a cikkben ismertetjük a törvényi értékhatárokat, az eljárási díjakat, a kérelem benyújtásának módját, valamint az ellentmondás, a jogerőre emelkedés és a bírósági végrehajtás elrendelésének szabályait.

1. Törvényi értékhatárok: Mikor kötelező az FMH?

A törvényalkotó célja az volt, hogy a kisebb összegű, jellemzően nem vitatott pénzkövetelések ne terheljék indokolatlanul a bíróságokat, hanem gyors közjegyzői úton nyerjenek érvényesítést. Ennek érdekében az Fmhtv. 3. §-a értékhatárokat állapít meg arra vonatkozóan, mikor kötelező vagy lehetséges a fizetési meghagyás alkalmazása.

A három alapvető értéksáv:

1. 3 000 000 forintig – Főszabályként kötelező FMH: A kizárólag pénz fizetésére irányuló, lejárt, hárommillió forintot meg nem haladó követelést csak fizetési meghagyás útján (vagy bírósági egyezségi kísérlet keretében) lehet érvényesíteni, ha a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe, és a követelés nem munkaviszonyból vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból ered. Ha a hitelező ilyen követeléssel mégis keresetet nyújt be, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, és tájékoztatja őt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről (Pp. 254. §).
2. 3 000 000 Ft és 30 000 000 Ft között – Választható út: Ebben az értéksávban a hitelező dönthet arról, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez, vagy közvetlenül polgári pert indít a bíróság előtt.
3. 30 000 000 forint felett – Nem indítható FMH: A harmincmillió forintot meghaladó pénzkövetelés fizetési meghagyásos eljárás útján nem érvényesíthető. Ebben az esetben a bírósági peres út áll a felek rendelkezésére.

2. Az eljárási díj mértéke és kiszámítása

A fizetési meghagyásos eljárás megindításáért a MOKK részére eljárási díjat kell fizetni, amelyet a jogosultnak az eljárás megindításakor kell megfizetnie (Fmhtv. 42. és 46. §). A díj mértékét az Fmhtv. 45. §-a határozza meg:

• Alapdíj mértéke: A díjalap (a pénzkövetelés járulékok nélkül számított értéke) 3%-a.
• Minimum díj: A fizetendő eljárási díj legalább 12 000 forint.
• Maximum díj: Az eljárási díj felső határa 300 000 forint (akkor is, ha a 3%-os mérték ennél magasabb összeget eredményezne).

Kiegészítő díjszabási szabályok:

• Több fél esetén: A díj nem lehet kevesebb annyiszor 1 600 forintnál, ahány fél az eljárásban részt vesz (Fmhtv. 45. § (2) bek.); ez a 12 000 forintos minimumnál jellemzően csak nyolc vagy több fél esetén jelent magasabb összeget.
• Végrehajtói kézbesítés: A jogosult kérheti, hogy a fizetési meghagyást postai kézbesítés helyett végrehajtó kézbesítse; ilyenkor a végrehajtónak külön jogszabályban meghatározott díját a MOKK részére előlegezni kell (Fmhtv. 16. § (3) bek.).
• Elállás díja: Ha a jogosult a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll a kérelmétől, az eljárási díj 10%-a, de legalább 3 200 Ft marad fizetendő (Fmhtv. 49. § (3) bek.).

3. Hogyan indítható el az FMH eljárás?

A fizetési meghagyásos eljárás indításának módja attól függ, hogy a kérelmező elektronikus ügyintézésre kötelezett-e.

A) Elektronikus úton (MOKK rendszere)

A jogi személyek, valamint a digitális államról szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett felek – így a gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselők – beadványaikat kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő (Fmhtv. 11. § (3) bek.), a MOKK rendszerén (https://fmh.mokk.hu) keresztül. Az elektronikus beadványt az erre rendszeresített űrlapon kell benyújtani, minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátva. Az elektronikusan benyújtott kérelmeket a MOKK rendszere automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban osztja el (Fmhtv. 9. § (1) bek.); a közjegyző ebben az eljárásban az ország egész területére illetékes.

B) Papír alapon vagy szóban (bármely közjegyzőnél)

A jogi képviselő nélkül eljáró, elektronikus ügyintézésre nem kötelezett magánszemélyek a kérelmet papír alapon vagy szóban, bármely közjegyzőnél előterjeszthetik (Fmhtv. 9. § (2) és 14. §). Ilyenkor az a közjegyző jár el, akinél a kérelmet benyújtották: a kérelem adatait rögzíti a MOKK rendszerében, és lefolytatja az eljárást. Az eljárási díjat ebben az esetben is meg kell fizetni.

4. Az eljárás menete: Kézbesítés, ellentmondás és jogerő

A közjegyző a fizetési meghagyást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikus kérelem esetén 3 munkanapon belül bocsátja ki (Fmhtv. 26. §), és kézbesítteti a kötelezettnek (adósnak). A kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül két dolgot tehet:

A) Teljesíti a tartozást

Ha a kötelezett elismeri a tartozás jogalapját és összegét, a meghagyásban foglaltak szerint megfizeti a főkövetelést, annak járulékait és az eljárási költséget a jogosultnak.

B) Ellentmondással él (vitatja a követelést)

Ha a kötelezett úgy véli, hogy a követelés nem megalapozott, elévült, vagy a tartozást már kiegyenlítette, a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondást terjeszthet elő a közjegyzőnél (Fmhtv. 28. §). Az ellentmondás a fizetési meghagyás egészére vagy csak egy részére is irányulhat.

Az ellentmondás joghatása:

• A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul át (Fmhtv. 37. §).
• A közjegyző az ellentmondásról értesíti a jogosultat, és felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított 15 napon belül nyújtson be keresetet tartalmazó iratot a megjelölt bíróságon, és fizesse meg a kiegészítő eljárási illetéket.
• A közjegyző az eljárás iratait elektronikus úton megküldi a bíróságnak (Fmhtv. 38. §).

5. Mi történik, ha a kötelezett nem reagál? (Jogerő és végrehajtás)

Ha a kötelezett a fizetési meghagyással szemben a 15 napos határidőn belül nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

Az ellentmondással nem támadott fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek (Fmhtv. 36. §). A jogosult kérelmére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző végrehajtási lap kiállításával rendeli el a végrehajtást, és a végrehajtási lapot elektronikus úton megküldi az önálló bírósági végrehajtónak (Fmhtv. 52–53. §), aki megkezdheti a munkabér letiltását, a bankszámlán lévő pénz behajtását és az ingó vagy ingatlan vagyon lefoglalását. A végrehajtási kérelemért a díjalap 1%-a, de legalább 12 000 és legfeljebb 150 000 forint díjat kell fizetni (Fmhtv. 55. §).

Összegezve: a fizetési meghagyásos eljárás gyors nemperes eszköz a nem vitatott pénzkövetelések érvényesítésére, amely hosszú pereskedés nélkül juttathatja végrehajtható határozathoz a hitelezőt.